2014. augusztus 17., vasárnap

...

Yo, bbys! Ég a pofámról a bőr, amiért több, mint 1 éve nem volt friss. Egyszerűen nem volt erőm, és a körülmények sem voltak jók, ráadásul tönkrement a gépem, szóval like, who cares about my shitty life lol//shots...Azonban, ha még maradtak olvasóim, szeretném megkérdezni: mi lenne, ha újraírnám az egészet? Visszaolvasva rájöttem, hogy a történet sehova sem haladt, a szereplők unalmasak, sablonosak és személyiségtelenek voltak, mert az egy dolog, hogy van egy "karakterek" oldal a blogon, de ha nincsenek aktuális karakterek, bukta az egész. Higgyétek el, sokat tanultam, olvastam és bővült a szótáram.
Íme, amit megváltoztatnék:


  • Lennének karakterek (igazi, realisztikus érzelmek, reakciók, személyiség, fejlődés stb, stb)
  • Aktuális sztori, nem csak egy overrated-awful semmi, ami csak lézeng, mint gólyafos a levegőben
  • Realisztikusabb lenne (olyan wth idekerültem Londonba velem ezt nem csinálhatják, az 1D-vel való találkozás nem lenne sablonos)
  • Egyes szám harmadik személy, Corinna. Legtöbbször. De E/3 mindig, azaz, mindig.

...több nem jut eszembe, hah ~

Ami maradna:


  • 1D
  • Szereplők nagy része (kisebb-nagyobb változtatásokkal, és persze a karakterizálással)
  • Nagyjából az alapsztori
  • Az események nagyobb része


Yeah, kinda. Ehhez persze idő is kell, és támogatás. Megpróbálom.

2013. június 23., vasárnap

FIGYELEM!!!

Kellemes délutánt mindenkinek! Ez a bejegyzés nem kapcsolódik semmilyen formában sem az új fejezethez, azonban mindenki számára, aki bloggal rendelkezik, vagy blogot olvas, annak fontos! 

Az információ Diana Brunwin-től származik, a lényege az, hogy megszűnik a Google Reader - ennek segítségével, mikor bejelentkezel a fiókodba láthatod az általad követett blogok legújabb bejegyzéseit, ráadásul elvesznek a rendszeres olvasók is. Igen ám, de mit lehet tenni ez ügyben? A válasz ITT van. Az ún. Bloglovin segítségével oldható meg. Folyamatosan figyeljétek a linkelt bejegyzést, ugyanis valószínűleg még bővül!

Az én blogomat ITT követhetitek. 

Kérlek szépen Titeket, terjesszétek az igét! 
Köszönöm! MissMia

P.S.: Itt megtudhatjátok, hogyan kell regisztrálni, kezelni a Bloglovin-t. Hálás köszönet érte Noricii-nek!

2013. január 1., kedd

B.U.É.K. :DD + számomra fontos dolgok


Tehát, Boldog Új Évet minden kedves olvasómnak, és idegennek, akik idelátogattak, ha csak egy pillanatra is.:3
Remélem jól telt a szilveszter (én egész végig kabaréműsort néztem meg zabáltam~).

Szeretnék érdeklődni, jó lenne, ha erről írnátok véleményt. Most tartok ebben a történetemben a sztori felénél, kábé. Nem szeretném sokáig húzni ezt az egészet, meg láttam sok olyan blogot, ahol 70 fölötti a fejezetek száma, de csak húzzák-vonják az egészet, mintha sosem érne véget - és szerintem nem is tudják, mi lesz a vége, még maguk az írók sem.
Ha ezt a történetet befejezem, olvasnátok még tőlem? Oké, én ígyis-úgyis írni fogok, csak azért mégis...xddd
Tele vagyok ötletekkel! Ráadásul már meg is van, mit mikor kezdek el. Mit gondoltok? 
Olyan sztorik, amiket még nem is olvastam eddig a blogger-világban, azaz nem sablonosak. És még én is szívesen írom őket!:'DD Igaz, a nagy része beteges, de hé, ki mondta, hogy normális vagyok?
Szóval, véleményeket várok, a lehetséges sztorikat pedig most bemutatoom, de csak címszavakban.:*
Megírhatjátok, hogy ezek alapján melyik ígérkezik a legjobbnak.

Black butterfly - with your eyes of glass, what kind of dreams are you able to see?

cirkusz; sötét múlt; elmélkedés; rejtélyes gyilkosságok; humor; szerethető karakterek; szerelem

I want to love this blood-soaked world without fear:

Vér; új faj; gyilkolászás; egy cseppnyi szerelem; emberi gyarlóság; merengés; sötét, depresszív hangulat; dráma; humor (mert az mindig kell.:D); természetfeletti *mielőtt bárki azt hinné, hogy beteg vagyok, elárulom: nem tévedett*

A restless soul and a naughty smile:

Szellemek; átok; halál; barátság; halálközeli élmények; szereplő halála; természetfeletti; szerelem

~~~

Mint láthatjátok, mindegyikben van szerelem, vagy halál.xdd De humor is.:D
Véleményeket várok.:*
(Amúgy van még pár, csak azokat nem dolgoztam ki jól.)

2012. december 30., vasárnap

9. fejezet - Ismerlek!

Hát helóóó.:3 A kommenteknek annyira örültem, hogy azt elmondani sem lehet.:* Imádlak titeket.:)
 Nah, a részhez nincs hozzáfűznivalóm, meg ezt a szöveget senki nem szokta elolvasni, csak az, aki unatkozik vagy akit érdekel. Én is ezt csinálom, meg tapasztalat.;)
Jó olvasást!<3


9. FEJEZET - ISMERLEK!

Másnap fáradtan keltem fel, mintha egy szemhunyásnyit sem aludtam volna - ami annyira nem is túlzás, mert egész éjjel egy dalt gyakoroltam, amit sebtében írtam és komponáltam, de még így sem lett olyan rossz. Szinte magától jöttek a sorok, alig győztem őket papírra vetni. Az információkból, amiket megkaptam most a Globe színházban lesz a meghallgatás, ráadásul gitár, vagy zongorakísérettel, esetleg anélkül, saját számmal. Izgalmas lesz, az egyszer biztos! Kíváncsi vagyok a sok tehetségtelen lányra, akik azt hiszik, van esélyük.

- Coooriiiinnaaa! - énekelte Sarah, miközben berontott a szobámba egy tálca kajával.
- Mi van? - kérdeztem ijedezve, majd mikor felnevetett én is elmosolyodtam.
- Hoztam kaját meg teát.
Szép lassan, ráérősen megreggeliztem,majd felvettem egy hosszú, fekete farmert és egy masnis pólót, hozzá illő kötött pulcsival. Odakint elég hideg volt, ráadásul az eső is szemerkélt. Kivasaltam a hajam, s leugráltam a lépcsőn, hogy felvegyem a cipőmet. Barátnőm anyukája mosolyogva köszöntött, végül Sarah is lejött, felöltözve, stílusosan.
- Akkor mi megyünk is, szia anya! - kiáltott boldogan, én pedig csak integettem.
Siettünk, ahogyan csak tudtunk, de még így is kifogtuk az esőt. Mondhatom, csodálatosan néztünk ki, főleg én...
Odaértünk a színház elé, ahol csak pár ember lézengett, gondolom a többiek bent voltak már, és nem fagyoskodtak. Beléptünk az ajtón, s a sok, kifestett szemű lány tekintete szegeződött nekünk.

Órákig ültünk ott, és beszélgettünk, meg néztük a lánykákat, akik között egyre több volt a szomorú arc. Ekkora csalódást okoztak volna nekik a fiúk? Mily szomorú... Unalmamban elkezdtem a telefonomat birizgálni, így már nem volt olyan elviselhetetlen a többiek gyakorolgatása, próbálkozása, sőt, még egy vers is megfogalmazódott a fejemben! Isteni vagyok.
Pár óra elteltével azonban rám került a sor. Szívem a torkomban dobogott, bár nem értettem, miért. Izgatott voltam, így görcsösen kezdtem el kapaszkodni barátnőm pulcsijába, aki bátorításképp csak mosolygott és bejött velem. A fiúk mosolyogva fogadtak, majd megpillantották a mellettem osonó Sarah-t, s a szőkeség arcára döbbenet ült ki.
- Sziasztok - köszöntem őszintén mosolyogva.
- Hello Corinna, ki ez a lány, akit ma hoztál? - kérdezte Niall kissé megszeppenve, pedig nekem lenne okom meglepődésre: megjegyezték a nevem!
- Sarah Collins - suttogott zavartan.
A fiúk elkezdtek tanácskozni, amiből csak apró neszeket hallottam. Most mi van?
- Ööö, rendben, mit hoztál nekünk? - nézett rám aranyos mosollyal Harry.
- A dalom címe 'In the Silence of the Shining Sky'* - mondtam büszkén, s odaültem a zongorához. Az első hangok leütése után kissé elbizonytalanodtam, de rendben ment minden. Elkezdtem énekelni:

Whenever cold tears overflow
And when that moment will come,
You'd probably be searching for that light.
And already broke darkness.

That scarlet voice singing
Dyes this chest with its color
As if yearning to hear
That pure melody.
In the silence of the shining sky
My garden grows.
Someday you will reach
The other side of the sea/shore.

The moon guarding the night
Keeps humming a lullaby
Until the children's eyes will stop crying
And they'll drown in their dreams.

Goodbye...
For I will never see you again.
This pain throbbing in my chest
Caused by the brutal yet tender night.

In the silence of the shining sky
Your home of return stays
Where the moons falls in the dark
A narrow road will guide you.

Back to the start.

Mikor végeztem, a fiúk ámulva néztek, majd egyértelmű jelét adták annak, hogy tetszett nekik: elkezdtek tapsolni és fütyülni. Mérhetetlen boldogság robbant szét a mellkasomban, amiért elismerték a dalt.
- Fenomenális! Érted?! Csodálatos! Született tehetség vagy! - ölelt meg Harry, minek következtében furcsa érzések kavarogtak bennem. Melegség, ismerős, jóleső melegség... A karjai, ahogy tartja azokat, mintha már éreztem volna valahol.
Mikor felébredtem ebből az állapotból, láttam, ahogy Niall és Sarah félrevonulnak, és beszélgetni kezdenek.

Niall szemszöge

Odamentem Sarah-hoz, és félrehívtam. Beszélnem kell vele! Már évek óta nem láttam...
- Bocs, hogy így megrohamozlak, de... te vagy az a Sarah?
- Azt hiszem, igen - mosolygott édesen - Ha a régi osztálytársadra gondolsz, akkor mindenképp én vagyok az! - nevetett csilingelő hangon.
- Olyan rég találkoztunk! Nagyon jól nézel ki, jobban mint évekkel ezelőtt - mondtam büszkén, mire furcsán nézett rám - Annyira örülök, hogy látlak!
- Én is. Nagyon hiányoltam a marhaságaidat - fintorgott egyet, majd a kezembe nyomott egy cetlit - Itt a számom, majd beszélünk - kacsintott, s elköszönt tőlem, mert már indultak volna.
Boldog voltam. Ez a lány volt az akkori legjobb barátom, de sosem volt több, mint egy barát. Persze, most már megszépült meg minden, de ez még nem jelent semmit.
Elhatároztam, hogy holnap elhívom őt egy sétára. Jó lenne már beszélgetni valamiről.

~~~

*Ez eredetileg egy Japán zene, aminek az angol fordítását láthatjátok. Írói szabadság, yeah~
Mit gondoltok a fejezetről? Na és Sarah és Niall kapcsolata?:))

2012. december 25., kedd

8. fejezet - Harangvirág

No, azért vannak itt, akiknek tetszik amit csinálok. Legalábbis, ezt vettem le a néhány kommentből. Nem, ezzel nem arra akarok utalni, hogy haragszom, mert nem írtok rendszeresen. Csak jó ezt tudni.:) Imádlak titeket.<3 PLUSZ, új ötlet! Hamarosan talán véghez is viszem blog formájában.:D Ilyesmit még nem nagyon olvastam, ezért szeretném megvalósítani.:D
Ja, boldog karit mindenkinek.:)<3
Jó olvasást.:*



8. FEJEZET - HARANGVIRÁG


- A neve... A neve - motyogta alig érthetően.
Hirtelen a fejéhez kapott, s látszólag fájdalmai voltak.
- Sajnálom Harry... Olyan, mintha valami meggátolná, hogy emlékezzek...
Csak szótlanul odasimultam anyához. Ezzel a dologgal kapcsolatban nekem sincsenek jó érzéseim. Sőt, mintha egyre homályosabb lenne minden ezzel a dologgal kapcsolatban. Vajon annak a lánynak köze van ehhez? Bár, ő csak egy egyszerű lány... De azóta érzem ezt, mióta találkoztunk vele. Akkor, mégis miért fut minden szál ahhoz a lányhoz? Lehet, csak én gondolom így? Túl sok a megválaszolatlan kérdés...

Corinna szemszöge

Buszra szálltunk, ami a város határához vitt minket. Onnan gyalog folytattuk utunkat.
- Amúgy hova megyünk? Most már igazán elárulhatnád - szólalt meg Sarah.
- Majd mindjárt odaérünk - kacsintottam.
Elértünk egy nagyobb erdő felé, ami kívülről hátborzongatónak tűnt, ugyanakkor valahogy úgy érzem, biztonságot ad. Láttam barátnőm ijedt arcát, mire akaratlanul is elmosolyodtam.
Az utunk során megfigyeltük a mókusokat, vidáman csicsergő madarakat és hatalmas fákat. A természet által festett képet bármely művész megirigyelhette volna.

Már úgy éreztem, közel járunk, így egy nyugtató pillantást küldtem Sarah felé. Szép lassan haladtunk, mikor megpillantottunk egy fekete macskát. Nem tulajdonítottunk neki nagy jelentőséget, így tovább mentünk. Hamarosan ismerős illat lengte körbe a környéket.
Az illat mellé gyönyörű látvány társult a több száz virág képében.
- Harangvirágok... - suttogtam elámulva, majd éreztem, hogy valami forró, nedves dolog csorog le az arcomon. Emlékképek villantak be, nem is tudom honnan.

,,- Nézd bátyus, mennyi szép virág! - mondta elámulva egy kislány, ahogy a sok gyönyörű növényt nézte.
- Azok ott harangvirágok. Anyu mondta! - kiáltott büszkén mosolyogva egy kisfiú.
- Te olyan okos vagy! Bárcsak én is annyit tudnék, mint te - sóhajtott meghatódva a másik.
- Figyelj, legyen ez a hely a mi titkunk. Rendben? - kérdezte komolyan a fiú, majd felemelte a kisujját. A kislány rábólintott, majd megszorította bátyja ujját."

Ez a hely... Varázslatos.
Szinte teljesen megfeledkeztem magamról, így odaszaladtam a virágokhoz, s mohón szedni kezdtem őket.
Azonban ekkor egy furcsa érzés mart belém. Valaki hangja megszólalt a fejemben.
,,Olyan vagy, mint egy gyenge, ici-pici virág."

- Corinna? Corinna, minden rendben? Úgy elsápadtál... - rázott meg aggódva barátnőm.
- M-minden rendben... - mosolyt erőltettem az arcomra. Persze, neki nem tudtam hazudni, egyből látta a tekintetemből, hogy valami nincs rendjén, de volt olyan figyelmes, hogy nem kérdezett rá többször. Segített leszedni a virágokat, amiért hálás voltam neki. Elidőztünk még itt néhány órácskát, majd végül is hazamentünk. Nem váltottunk szót egymással, felesleges lett volna, s a csönd sem volt kínos. London... Egy világváros, mely Viktória királynő uralkodása alatt virágzott ki... De vajon mi lehet a felszín alatt? Hova tűnt az a sok szenny, ami egykor körülvette az itt lakó embereket? Egyáltalán miért gondolkodom ilyeneken? Teljesen megőrültem...

Amint hazaértem, bevágódtam a szobámba, a virágokat pedig vázába tettem. Kinyitottam a naplómat, majd elkezdtem olvasni a régebbi bejegyzéseket. Vicces, mennyire megbír változni egy ember pár év leforgása alatt.
Minden kislány arra vágyik, hogy egyszer hercegnő legyen, és jöjjön érte a szőke herceg fehér lovon. Nos, néhány évig én is ebbe a kategóriába tartoztam, de ez hamar megváltozott. Azért közösítettek ki, mert elvesztettem a szüleimet. Mily nevetséges. Minden ember önző, úgy akarnak feljebb jutni az amúgy is szánalmas életükben, hogy másokat eltaposnak. Bár úgy beszélek, mintha én különb lennék...

,,Kedves naplóm!
Teljes a zavarom... Olyan, mintha két személy is élne bennem. Borzalmas... Ráadásul könnyen elérzékenyültem, ami gond.
Viszont, ma elvittem Saraht arra a helyre, amire emlékeztem valamennyire. Gyönyörű harangvirágok nyíltak mindenütt, igazán meseszép volt. 

Te jó ég! Holnap egy újabb meghallgatás lesz... Erre nem vagyok felkészülve. Azt sem tudom, mit akarok énekelni... Majd valami olyat, amit nagyjából tudok is. De mindegy, most elmegyek aludni. Nagyon fáradt vagyok.

2012. június nem tudom hanyadika."

2012. október 27., szombat

7. fejezet - A "rejtély" kulcsa

Hello! Íme, itt vagyok nyunyukák.*-* Megint késtem, de remélem ezzel a résszel felgyorsulnak az események, és nem árultam el túl sokat. Nem is sejtitek, mekkora elmebeteg vagyok.:"DD Jó olvasást.^^
Puszii xx


7. FEJEZET - A "REJTÉLY" KULCSA

Sarah szemszöge

- Te hogy kerülsz ide? - kérdeztem meglepetten.
- Jaj, cica, nehogy már ne tetsszen neked, hogy elutaztam ide, csakhogy lássalak. - karolt át.
- Oh, Adam, ezt igazán nem kellett volna...
- Ugyan, neked bármikor. - kacsintott.
- Itt meg mi folyik? Ez meg mit keres itt? - jött ki barátnőm a konyhából.
- Szia neked is, Corinna. - nézett rá lekezelően, de láttam a szemében valamit...csak nem...?!

Corinna szemszöge


- Adam. miért vagy itt? Tudtommal semmi közünk nincs hozzád, csak ismerünk, tehát légy oly kedves, húzz el a házból!
- Én csak Saraht akartam látni, de ha te így akarod... - mondta, s ezzel kilépett az ajtón - Még látjuk egymást itt!
- Mekkora egy idióta! Minek jött ide? Egyáltalán mit akar még tőled? - néztem barátnőmre.
- Ki tudja. De nem is ez izgat. Ha minden igaz, te még indulni fogsz egy One Direction meghallgatásra. - kacsintott, majd bement a nappaliba, én pedig a szobám felé vettem az irányt. Bekapcsoltam a gépem, mert kíváncsi voltam, miképp zajlik az élet a közösségi portálokon.  Facebookon semmi érdekes nem volt, néhány -volt- osztálytársam kiélte magát, mert ugye eltávoztam a suliból. Ezt ennyiben hagytam, majd bejelentkeztem twitterre. Szépen legörgettem, végül megláttam egy érdekes tweetet:

@Louis_Tomlinson ez egy jó nap volt.:)) Igaz, @coriistyles ?:D
Kicsit ledöbbentem, hisz mégis csak Louis Tomlinson jelölt meg, a 1D tagja. Örülnöm kéne? Lehet. Mindenesetre, büszkeséggel tölt el, hogy én elértem azt, amit más tinilányok csak álmukban tehetnek meg. Igen, kicsit nagyképű vagyok. De kit izgat? Engem biztos nem. Úgy döntöttem, visszacsipogok.


@coriistyles sártenger.:'ddd @Louis_Tomlinson kijött a fölsődből a fagyi?;))

@Louis_Tomlinson @coriistyles ja, több-kevesebb sikerrel. Inkább kevesebbel. Hála neked.:DD

@coriistyles persze, fogj mindent RÁM.xddd @Louis_Tomlinson



Hosszú, hosszú ideig azon ment a vita, hogy igazából ki is a felelős az ingéért, de aztán a csipogásunk vége felé áttértünk a majmok evési szokásaira, na meg hogy ki hogyan zuhanyzik. A követőim száma is megugrott eme kis affér miatt. Megnéztem addig egy részt a Pretty Little Liars-ből, mert eléggé unatkoztam, de aztán meg nagyon éhes lettem, így lebattyogtam valami kajáért. Felvittem egy szelet rántott húst sült krumplival, mert jól esett. Rendezgettem a CD-imet, majd előkaptam a naplóm.

'Kedves Naplóm!
Ma elmentem egy találkára egy ismeretlennel, aki mint kiderült, maga Louis Tomlinson volt. Tök jót beszélgettem vele, úgy érzem benne megbízhatok. Nem nagyképű, sőt, inkább kedves, spontán és egyszerűen egy hatalmas arc. Mármint jó értelemben. Annyit nevettem ma.:) De aztán eljött ide Adam, aki nagyon furcsán viselkedett. Nem értem, mit keres itt! De mindegy is. Hagyom ezt mára, és alszom egyet. Lefáradtam.

2012.06.18.'



A sötétség mindent elrejt. A sötétségben megbújhatnak legféltettebb titkaink. Befed biztonságosnak látszó, ébenfekete köpenyével, közben csak arra vár, hogy szétmarcangoljon...

Na igen, ez költőinek költői, de nem hiszem, hogy egy fordulatos thrillerben megállná a helyét... Tehát, eldöntöttem magamban, hogy ideje felkelni - már csak tenni kell érte. Előszedtem a telefonom, majd unatkozásom levezetése végett beléptem Twitterre. Hmm... A követőim száma mintha meggyarapodott volna. Ráadásul, sok a privát üzenet, megjelölés. Hát, talán nem tett jót, hogy Louval találkoztam...
A legtöbb iromány tartalma ilyen volt:

,,Hülye ribanc, dögölj meg!"
,,Louis az enyém!"
,,Inkább fulladnál bele a sárba!"


És hasonló cifrábbnál-cifrább, kulturálatlan mondat, jókívánság. Annyira nem izgat. Amúgy is megszoktam. Persze, ezt a "nem-érdekel-semmi" dolgot nem tudom teljesen elnyomni magamban... Ez a baj velem. Ráadásul fogalmam sincs, mi történt velem öt éves korom előtt. Furcsa sötétséget érzek ezzel kapcsolatban, mintha rossz irányba húzná a szívem... Mintha egy jeges kéz szorítaná össze, és teljesen hűvössé tenne. Talán jobb így, hogy nem emlékszem semmire.

Végre rászántam magam arra, hogy elkezdjek készülődni. Ma azt terveztük, hogy meglátogatunk néhány neves ruhaüzletet drága barátnőmmel, és nincs kedvem elkésni sehonnan, hisz' még megígértem, hogy elviszem egy speciális, titkos helyre, amely csak délelőttig különleges. Utána mindent beborít az unalmas hétköznapok szürkesége. Nem tudom, honnan emlékszem erre a helyre, sőt, London is ismerős. Mintha már jártam volna itt.

Bementem a fürdőbe letusolni. Kellemes illatú tusfürdőmmel lemostam a fáradtságot, majd felvettem egy félvállas, halvány rózsaszín felsőt, és egy világos, szaggatott farmersortot. Az összeállítást megkoronáztam egy rózsaszín balerinacipővel, amit halvány sminkkel tettem teljessé. A hajam csak egyszerűen kifésültem, mivel ehhez a szetthez teljes mértékben passzoltak enyhén hullámos tincseim. Befújtam magam a parfümömmel, majd lementem reggelizni. Sarah már teljes harci díszben majszolta emeletes szendvicsét, majd a helyemre mutatott, ahol a tányéron pihent az én adagom. Szótlanul elfogyasztottuk elemózsiánkat, majd felmentünk fogat mosni. Eltettem a telefonom, meg pénzt, majd elindultunk.

- Amúgy hova megyünk? - kérdezte Sarah mosolyogva.
- Az meglepetés. Egy különleges helyhez - kacsintottam.

Harry szemszöge

Éppen a szüleim háza felé tartottam. Valamit muszáj tudnom. Amire csak anya tud választ adni.
Csöndben léptem be az ajtón, majd egyenesen a konyha felé vettem az irányt. Sejtésem beigazolódott, mivel édesanyám az asztalnál ült és kávézott. Mikor meglátott, széles mosolyra húzta száját.

- Harry, drágám! Jó reggelt! - adott egy puszit az arcomra.
- Szia anya! - mosolyogtam, majd hirtelen elkomolyodtam - Beszélnünk kéne...
- Miről, szívem? - nézett rám gondterhelten.
- Figyelj, nagyon figyelj, kérlek! Találkoztam egy lánnyal. Kísértetiesen hasonlított valakire. Nem tudom, ki lehet az, de ő is Styles, akárcsak én!
Anya arca egy pillanatra megváltozott. Félelmet láttam a szemében, végül pedig ugyan azt a közömbösséget és figyelmet, amit akkor sugárzott felém, mikor meséltem.
- Anya. Volt valaki a múltamban, akire emlékeznem kéne?
- Harry. Az igazság az, hogy neked és Gemmának volt egy húgotok, - hajtotta le a fejét - tudod ő egy elég gyenge kislány volt, mégis különleges, mint minden anyának egy gyermek. Mikor ő öt éves volt, születésnapja alkalmából elmentünk egy vidámparkba. Minden vágya az volt, hogy felüljön az óriáskerékre... Így együtt felültünk rá. Valami szörnyű baleset során, már nem is emlékszem pontosan mi volt, szegény lányunk kiesett az óriáskerékből, és... - a mondatot elharapta. Tudtam, mit akart mondani, mégsem bírtam elhinni. Egy pillanatra leblokkoltam.
- Szegényt már nem lehetett megmenteni...
Ebben a pillanatban csak egy kérdés lebegett a szemem előtt.
- És mi volt a neve?
- A neve... A neve...

2012. szeptember 21., péntek

Díj *-* #átírvafigyelmetlenségmiatt

Konnichiwa. Hmm, most vettem észre, hogy díjat kaptam.*-* Bezony, a blog első díja.:3 Arigatou, Bella-chan!
Rules:


  • Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról 
  • A jelölő mindegyik kérdésére válaszolni kell 
  • 11 kérdést kell feltenni a jelölteknek
  • 11 embert meg kell jelölni és linkelni 
  • Nincs visszaadás/visszajelölés

    - Egyszer szeretnék kijutni Japánba, mivel imádom a kultúráját, meg szerintem gyönyörű hely.*--*
    - Imádom az instant leveseket.: D
    - Macskapárti vagyok, és szeretem a kakaót.xdd
    - Nagyobb koromban szeretnék színes hajat, meg tetkókat.*,*
    - Ez az első törim.(:
    - Kettő van publikálva a blogjaim közül, kettőt pedig írok a gépemen. Eddig nem nagyon haladtam, de segáz.
    - Már másfél éve rajongó vagyok - és sok biztatás kellett, hogy rászánjam magam az írásra.:)
    - Próbálom kihozni magamból a maximumot. Szeretem az egyedi történeteket, én is erre törekszem. És bár egy 1D történetben sok helyen ugyanaz a sablon, (sorry) nem nehéz eredetit alkotni.;DD
    - Kegyetlenül őszinte vagyok. (Lásd feljebb)
    - Szeretek másoknak örömet okozni. Ez boldoggá tesz.
    - Példaképemnek tekintem Selena Gomezt, és Miley Cyrust. Annyira nem nézek disney channelt, de megfogott a személyiségük, és ők maguk.:3

    Kérdéseim:
    1. Melyik az utolsó könyv amit olvastál?
      Donald Spoto - Marilyn Monroe
    2. Melyik a  kedvenc könyved ami sokadik alkalommal is olyan izgalmas mint elsőre?
      Talán a Napfogyatkozás, Stephenie Meyertől. Szerintem izgi.:DD
    3. Ki a kedvenc íród/irónőd?
      Danielle Steel.:3
    4. Vannak fenntartásaid, egy magyar író kezei körül kiadott művel szemben?
      Nagyon nincsenek. Bár nem szeretem, ha sok benne a leírás. Legyen tömör, de lényegre törő. Bár, ha valami régebben élt írótól olvasok, akkor általában ez van, ezért gyorsan, felületesen átfutom a táj/szoba/ház leírását. De a karakterek legyenek kidolgozottak.
    5. Mióta írsz, és legszívesebben milyen témában?
      Tyűű.:DD Már régen is próbálgattam írni történeteket, de csak most, ebben az évben tudtam rászánni magam a publikálásra. Szeretek fanfictiont írni, bár a misztikus történetekben is kedvem lelem, és ki tudok találni akár egy teljesen eredeti dolgot.
    6. Mi ad ihletet a története(i)dhez?
      Leginkább a zenék. Bár amikor olvasok, az is kicsit megihlet (oké, eléggé.:DD), és amikor leülök, hogy megnézzek valamit, az is inspirál.
    7. A története(i)dben fellelhető(ek) olyan karakterek akik a való életben is élnek?
      Ha ff-ről van szó, akkor persze, de egyedi történetemben nem nagyon. Max. ha beleteszek egy híres írót/színészt/énekest, vagy akár valamelyik ismerősömet.
    8. Melyik könyvet filmesítenéd meg a legszívesebben?
      Hmm...nem is igazán könyvet, inkább néhány blogot.:DD
    9. Örülnél ha a blogod, egyszer majd könyv formájában is megjelenne?
      Hát, ha majd írok egy kitalált történetet, amit elég jónak tartok, akkor persze, miért ne. Bááár, ha majd elkezdem a 1D-nemmondommegmilyen (xdd) sztorit, és befejezném, nem kapkodnám el, azt szívesen viszontlátnám lapokon.: D
    10. Játszanál a blogodból készített filmben főszerepet?
      Annyira nem vagyok szép, de valljuk be - jó lenne.:3 Igen.
    11. Melyik könyvből ismert szereplővel találkoznál a valóságban?
      Baradlay Richárddal.*-*xdd nem vicc, komoly.:'DD Megártott a 7.-es kötelező.:dd


      Ééééééééééés, annyira sok írót nem ismerek, akiket meg olvasok, vagy 5x-6x megkapták ezt a díjat. Tartsatok smucignak, de ez van. Viszont, akiket ismerek, és nem kapták még meg (pedig sztem megérdemlik) aaaz...Marie Lucy. :33 és Jennifer Meyer.^^ Egyelőre ennyit tudok, sorry.:*
      Eeeh, baszkii. NEM TETTEM FEL KÉRDÉSEKET.>.<" Csak én vagyok ennyire sötét?:DD Meglehet. DE átjavítottam. Mind1, itt vannak ^^:

      1.) Szeretnél felnőttként is foglalkozni az írással?
      2.) Hány éves vagy?
      3.) Mikor kezdtél el írni?
      4.) Mi/ki inspirál?
      5.) Ki a példaképed?
      6.) Vannak készülő írásaid?
      7.) Kivel találkoznál legszívesebben?
      8.) Milyen könyveket/blogokat olvasol szívesen?
      9.) Vannak elvárásaid egy könyvvel, vagy bloggal kapcsolatban?
      10.) Mi a véleményed a saját történetedről?
      11.) Mit nézel meg először egy blogban? 

      Tádádááám.:33